Ebben a témában sajátosan sarkos (nem is egészen dilettáns) véleményem van. Akinek elmondtam, mind meghökkent egy kicsit, és a többség csak annyit mondott: alighanem nagy részben igazam van.
Egy bank elsősorban a betétesei pénzét hitelezi, mert ha nem, akkor lufipénzekből hitelezne, és ha így lenne, akkor igaza lenne Síklakynak, Drábiknak és sok más kétkedőnek. De nem is ez a fontos jelen esetben, hanem, hogy a magyarországi úgynevezett "devizalapú" hitelek forrása valóban deviza volt-e. Nekem az a gyanúm, hogy nem az volt, csak kitalálták. És hogy miért? Egy normális országban, normális gazdaságban van néhány százalékos infláció, annál 1-2 százalékkal többet fizet a bank a betéteseinek, hogy megérje megtakarítani, és a betéti kamatnál 1-2 százalékkal többet kér a hitelért, hogy a banknak is megérje. Vagyis az infláció-betét-hitel számaránya normális esetben 3-5-7 %. Vagy ha az infláció 4 %, akkor 4-6-8 %. Az utóbbi években nálunk sem volt magasabb az infláció 4 %-nál állítólag, a betéti kamat ennek megfelelően 6-8 % volt, de a hitelkamat 15-20, extrém esetben (személyi kölcsön áruvásárlásra) akár 28-33 % is!
A banki kamatmarzsok normális esetben nem rugaszkodhatnának el a valóságtól, ugyanis, tök mindegy, hogy az infláció 0 %, vagy 2 %, vagy 5 %, vagy éppen 10, vagy 20 %, a banki kamatmarzs nem lehetne több 1-2-(3) %-nál. Ha ennél magasabb, az rablás, közgazdaságilag nem indokolható, sem a banküzem-költséggel, sem az elvárt haszonkulccsal. Nos, mivel a magyarországi kamatmarzs hosszú évek óta sokkal több volt, ez a bankoknak éveken át extraprofitot jelentett. Majd lassan már a lakosság kifulladt, képtelen volt magas kamatra hitelt vállalni, adták volna már a bankok olcsóbban is a hitelt, 20-30 % helyett akár 10, vagy 8, vagy 6 %-ért is, de még egy furfangot beletettek. Hogy megmagyarázzák az eddigi magas kamatot, kreáltak egy "devizaalap" ürügyet, hogy lám, ez miatt lehet hirtelen alacsonyabb a hitelkamat (tehát nem azért, ami az igazság, tudniillik, hogy azért mert eddig irreálisan magas volt). És persze arra is jó volt ez a kitaláció, hogy hátha még egy bőrt le lehet majd húzni a magyar hitelfelvevőkről ha megugrasztják a "alapdeviza" árfolyamát. És úgy is lett!
Devizaalapú-hitel ügyben semmi mást nem kéne tenni az államunknak, mint utasítani az Adóhatóság Kiemelt Ügyfelek Osztály revizorait, hogy világítsák át a "devizaalapú" hitelek devizafedezetével kapcsolatos tranzakciókat. Rövid úton bebizonyosodna, hogy az esetek nagy többségében, a futamidők nagy része alatt nem állt fenn semmiféle devizafedezet, az ezzel kapcsolatos pozíciókat, ha voltak egyáltalán, a bankok réges régen lezárták, így a mai adósok nem a bankok árfolyamveszteségét fizetik, hanem a bankok csalárd extraprofitját. Nagy valószínűséggel. De hogy ez így van-e vagy sem, ez csak akkor derülhetne ki, ha az ellenőrök bemerészkednének a bankok könyveléseibe. Mint tudjuk magyar törvény csak az IMF vizsgálatát tiltja, minden más pénzintézet ellenőrizhető, csak elhatározás kérdése. De úgy tűnik ezt nem meri a kormány meglépni, inkább látszatintézkedésként Brüsszelt szidja, árfolyamkorlátot, végtörlesztést, és egyéb hókuszpókuszokat kreál.
És ha már az állami beavatkozásról van szó, még egy megjegyzés. A magyar államnak nem azzal kéne "megvédenie" a nemzetet, hogy extra-adót vet ki a bankok extra-profitjára, hiszen attól, hogy mostantól nem a multi bankár zsebét gazdagítja az extraprofit, hanem extra-adó formájában az államkincstárt, attól még az egyszeri állampolgár törlesztési kötelezettsége nem lesz alacsonyabb. Nem azzal tesz jót a nemzettel az állam ha zsebre teszi, amit a bankok kisajtoltak belőlünk, hanem ha intézkedéseivel rábírja a bankokat, hogy ne alkalmazzanak a valóságtól elrugaszkodott hitelkamatokat, és az addig magas hitelkamat miatti nagy törlesztő összegek a kamat csökkentésével maradjanak végre a magyar állampolgárok zsebében. Hogy mik ezek az állami eszközök? Például az alapkamat csökkentése, persze, hogy a magyar állam mennyire tud hatni az MNB által meghatározott alapkamatra, kötelező tartalékrátára és egyebekre, ez már más kérdés.
