A kétkamarás parlamentről először még a Civil Mozgalom azóta eltörölt blogjában írtam posztot, 2009 nyarán, az ott leírtakat teszem most be ide, kissé aktualizálva, stilizálva.

A kétkamarás parlament egy lehetséges módja a törvényhozás demokratizálásának, és a jelenleginél mindenképpen eredményesebb civil kontroll, allampolgári beleszólás biztosításának, a hatalmi elit belterjes mutyizásának megakadályozására.

Történetileg hosszú fejlődés során kialakult második kamarák legfőbb szerepe, fajtájától, összetételétől függetlenül, a fék, illetőleg a kontroll szerep. Az első kamara (pártpolitikai jellegű) népképviseleti elven épül fel, ez az első kamara hozza a törvényeket, a (szakmai szempontok szerint delegált) második kamara pedig azokat szentesíti, de jogában áll vétózni, újrafeldolgozásra visszaküldeni, stb. A második kamara tagjai által hordozott érdekek és értékek hangsúlyozása útján képesek csökkenteni első kamara domináns pártpolitikai jellegét.

Történetileg ötféle típusa alakult ki a második kamarának:

• - arisztokratikus felsőház (középkorban Mo. is, ma már csak Anglia)
• - korporatív, vagyis foglalkozási ágak, hivatásrendek, stb (ma leginkább Írország)
• - föderatív államok második kamarája - szenátus, stb. (ma USA, Németország)
• - területi (regionális) érdekek második kamarája (ma Spanyolo., Olaszo., Franciao.)
• - népképviseleti jellegű, az első kamarával ugyanúgy (vagy egyszerre) választják, csak kétlépcsős a törvényhozás (Norvégia, Románia, Csehország).

1926-tól példátlan, de évtizedekig működőképes módon, a magyar törvényhozás felsőházában szerepeltek arisztokratikus, korporatív, és regionális legitimitású képviselők. A rendszerváltáskori (páholy)kereksztal döntése alapján az egykamarás parlamentarizmus lett bevezetve, az indoklás (ürügy) az volt, hogy az ország méretének ez felel meg.

Azóta a parlamenti pártok jól elvannak ez egykamarájukkal, néha kampány idején felreppen pár kósza javaslat a második kamara létrehozására, de ezeket azzal szokták elhessegetni, hogy csak populista kampányfogás, amiben alighanem lehet igazság, mert eddig még senki nem ragaszkodott hozzá tartósan. Erről szól az első hivatkozott linkem, amiben egy szdsz-es okostojás húzza le a vizes lepedőt egy ilyet kezdeményező mszp-s másik okostojásról. http://www.origo.hu/itthon/20010727medgyessy.html A második ajánlott linken egy többé-kevésbé semleges és alapos elemzés, tudományos-népszerűsítő alapon. http://www.jak.ppke.hu/tanszek/alkotm/letolt/parl.doc

A második kamara eszméjét zászlajára tűzni és a bevezetését kiharcolni egy civil mozgalom szerű szervezet részéről meglehetősen hitelesnek tűnne, sokkal inkább, mint a jelenlegi hatalmi struktúra bármely részvevőjétől. Ha egy civil erő ez forszírozni kezdi, leginkább az ír példát érdemes megismerni, és az érvelés során megismertetni a közvéleménnyel, cáfolva ezzel egyszersmind a mostani elit hivatkozását az ország méreteire.

Még pár gondolat a második kamara méretéről, költségeiről. Nem a második kamarától lesz kisebb és olcsóbb a parlament, de a két kamara együtt is lehet kisebb a mai országgyűlésnél (pl 150-200 fős alsóház és 50-80 fős felsőház. Persze, mióta a fidesz megalkotta a 200 fős parlament modelljét, ez "idejét múlt"-nak tűnhet sajnos. Vagyis jöhet olyan ellenretorika, hogy "nehommá' újra növeljük a létszámot" de ez csak csúsztatás, a dolog megoldható).

Ma a felsőház szerepét valamilyen formában a köztársasági elnök viszi egyedül, a felsőházi kontroll egyedül az ő egyszemélyi bölcsességén múlik, na és persze a lehetőségei egy felsőházhoz képeset korlátozottak. Amikor arra gondoltok, hogy a köztársasági elnök egymagában biztos olcsóbb, mint 80-100 szenátor, ne vegyetek rá mérget, mert maga a köztársasági elnöki hivatal már nem biztos, hogy olcsóbb egy komplett felsőháznál, igaz, a közt. elnök intézménye nem szűnne meg akkor sem, ha lenne felsőház. :)

Magam is támogatnám, hogy ne kerüljön sokba a felsőház, de mégsem lehet azt elvárni a szenátoroktól, hogy ingyen vállalják. Mert csak azok lehetnek teljesen korrupciómentesek, (akár ingyen teszik, akár fizetségért), akik kellő jómódban élnek. Viszont mi garantálja, hogy a legjobb módúak közül választjuk a legalkalmasabbakat? Ezért ma nem tudom mi az üdvözítő metódus, de amilyen bonyolult a mostani választási rendszerünk, meggyőződésem, hogy a magyar törvényhozó kodifikátorok rendelkeznek majd kellő kreativitással a második kamara esetére is. :) Szóval szerintem mindenképpen meg kell fizetni a szenátorokat is, főleg mivel hasznos és nagy munkát fognak végezni.

Az ír példáról dióhéjban:

A törvényhozást Írországban a kétkamarás parlament látja el. A parlament kétkamarás felsőháza a Szenátus, alsóháza a Nemzetgyűlés. A Nemzetgyűlés 166 képviselőből áll. A Szenátus tagjainak kiválasztása bonyolult folyamat eredménye. A 60 tagot öt évre választják, de a Nemzetgyűlés feloszlatása esetén a szenátust is meg kell újítani. A 60 Szenátor három csoportra tagolódik: 43 fő a különböző foglalkozásokat képviseli, 6 fő a diplomával rendelkezők választottja, 11 főt pedig a miniszterelnök választ ki. A Szenátusnak konzultatív jogköre van, döntési joggal csak a Nemzetgyűlés bír. http://www.hbmk.hu/eu25

Napjainkban itt Mo-on a Magyarok Szövetsége állt elő viszonylag koherens javaslattal a felsőház összetételére, hasonlót tudnék támogatni, és honfitársaimat is erre ösztönözném (érdekes volt még a Horthy-korszak felsőházának összetétele is, arra kissé hasonlít az MSZ javaslata is):

Kivonat a Magyarok Szövetsége által javasolt Alaptörvény-tervezetből:

1. §(1) A magyar nemzet - ezen alaptörvény elfogadásával - helyreállítja a történelmi alkotmány jogfolytonosságát, a közjogi hagyományokra épülő magyar államiságot.

3.§

• (1) Az alkotmány – joghatályosan - nem szüntethető meg, nem függeszthető fel.
• (2) Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
• (3) Az Alaptörvény kisebb módosítására az Országgyűlés a nemzettel közösen jogosult, oly módon, hogy az országgyűlési módosításokat, az Államfő által kiírt nép-szavazáson pontonként szavazva hagyja jóvá a nemzet. (
• 4) Az Alaptörvény megalkotására, jelentősebb módosítására kizárólag az e célra megválasztott jogintézmény, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogosult.

38.§

• (1) Az Államfői jelöléshez legalább 50.000 választó-polgár ajánlása szükséges.
• (2) Az Államfőt 7 évre választják, általános egyenlő közvetlen titkos választójog alapján, egyszerű többséggel.

57.§

• (1) Az Országgyűlés Magyarország törvényhozói hatalmát gyakorló, s a végrehajtó hatalmat ellenőrző választott népképviseleti testület.
• (2) Az Országgyűlés kétkamarás: Alsó-, és Felsőházi.
• (3) A 176 fős Alsóház képviselőit általános egyenlő és titkos választójog alapján az országgyűlési képviselői egyéni választási körzet választópolgárai választják.
• (4) A felsőháznak 176 tagja van. Tagsági jogcímek: a) méltóság vagy hivatal alapján, b) társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján. c) Parlamenti választásokon elnyert mandátum alapján.
• (5) Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartalma alatt tagjai lehetnek a felsőháznak: Magyar Tudományos Akadémia elnöke, történelmi egyház-vezetők, legnagyobb állami egyetemi rektorok, megyei önkormányzati elnökök.
• 6) A társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján: a gazdasági-, szakmai kamarák választottjai, a szakszervezetek választottjai, civil társadalmi szervezetek választottjai (kulturális, sport- és szabadidő, oktatás, kutatás, egészségügy, szociális, környezetvédelem, nemzetközi kapcsolatok, jogvédelem, településfejlesztés, polgári védelem, fogyasztóvédelem), a határon kívül élő magyarság képviselői, kisebbségi önkormányzatok képviselői.