Híre terjedt, hogy Gyurcsány Ferenc egyfelől keresi a szakdolgozatai nála kallódó példányait, másrészt létüket bizonyítandó, feltöltötte facebook-os oldalára a leckekönyvei vonatkozó oldalainak másolatát, vagyis az igazolást arról, hogy a szakdolgozatait befogadták. Kapott aztán ott kommentek formájában hideget, meleget. A hozzászólások egyik fele védte, és próbálta a problémát eliminálni, a Schmitt-sztorihoz képest főleg. A másik fele meg persze egészséges fikázásba fogott.
Volt azonban egy józan, jóindulatú kétkedő, aki Gyurcsány második, közgazdász diplomájával kapcsolatban kerek perec kijelentette, hogy őt nem érdekli sem a szakdolgozat fizikai léte, sem az azt igazoló dokumentumok. Mindössze annyit kér Gyurcsány Ferenctől, hogy egy-két mondatban mesélje el a lényegét. Mert ugye, aki megírt egy diplomamunkát az csak emlékszik tán rá annyira, hogy bármikor néhány mondatban elmesélje, miről szól, miről is írta anno. Ahhoz nem kell hetekig turkálni a pincében a makulatúrában (amennyi idő alatt a rosszindulatúak szerint akár meg is lehet íratni utólag is jelen szakdolgozatot). Tudjuk jól, hogy Schmitt is azon bukott le, hogy azt sem tudta, miről szól a doktorija (állítólag azt nyilatkozta valahol, hogy filozófiatörténet, miközben valójában sporttörténet).
Úgy tűnik ezzel a kíváncsi kommentelővel Gyurcsány Ferenc törököt fogott. Hogyan is történt ez? Gyurcsány közgazdász szakdolgozatának címe valami ilyesmi: "A vállalkozások és a tőzsde". Beadásának ideje az 1990-es tavaszi-nyári szakdolgozat-beadási időszak, vagyis minden bizonnyal 1990 április 30. és augusztus 31. között, mivel a védés október 3-án történt. Igen ám, csak ahogy Schmitt dolgozatával kapcsolatban valakinek szemet szúrt a sportdiplomata "filozófiatörténeti" visszaemlékezése, jelen kommentelőnknek meg az szúrt szemet, hogy ugyan milyen tőzsdéről írt Gyurcsány 1990 tavaszán, mikor a Budapesti Értéktőzsde 40-egynéhány évi kényszerszünet után 1990 június 21-én nyílt újra.
Persze ettől még Gyurcsány írhatott akár úgy általában a tőzsdékről, vagy az árutőzsdéről, vagy magáról a tőzsde-újranyitás előzményeiről. De hogy mi az igazság, azt már soha nem tudjuk meg, mivel Gyurcsány Ferenc elmulasztotta a válaszadást. Pedig a kérdező volt olyan jóindulatú, hogy nem esett neki Gyurcsánynak, hogy "ugyan mit lehetett a még nem működő tőzsdéről írni?", hanem illedelmesen érdeklődött, hogy pontosabban melyik tőzsdéről is szól az a szakdolgozat. Gyurcsányt bátorítólag (no és az őszinte szakmai érdeklődését kétségbe vonó fogadatlan prókátor kommentelők megnyugtatására) még azt is megírta, hogy történetesen ő maga is a tőzsdéről írta a szakdolgozatát, így pusztán kollegális az érdeklődés. De sajnos Gyurcsány nem reagált, és ezzel nagy hibát követett el, pontosabban szakdolgozata hitelességének bizonyítására nagy lehetőséget mulasztott el.
2012 Április 10-én a reggeli ATV Start műsorában Rónai Egon műsorvezető Vadai Ágnest faggatta, látszólag arról, hogy sikerült-e az átkosban Orbán Viktort ügynöknek beszervezni. Legalábbis erre utalt a műsor alcíme: "Orbánt be akarták szervezni". Azért Vadai Ágnessel ment ez a műsor, mert mint köztudott, a neten forgó lejárató körlevelek hatására Vadai Ágnes nyílt kérdést intézett Orbánhoz, mi az igazság. Orbán Viktor saját honlapján nyilvánosan válaszolt a felkérésre. Feltöltötte egy rakás eredeti dokumentum másolatát, de a felületes nezetőnek abból nem sok derült ki, nehézkes a kisilabizálása a rossz minőségű fénymásolatoknak.
Ezért nagy érdeklődéssel figyeltem a műsort, gondoltam, na most végre kiderül az igazság, egy autentikus politikus szájából hallhatom, mit is jelent Orbán netes válasza. Hát csalódnom kellett, sőt, jól felbosszantottak. Ugyanis csak látszólag szólt a műsor Orbán ügynöki beszervezéséről, arról, hogy mit válaszolt Orbán Viktor az ügynökbeszervezéséről Vadainak. De valójában mind a ketten, vagyis Rónai és Vadai is tök mellébeszéltek, minden másról. Orbánról csak annyit mondott Vadai, hogy ma is komolyan vehetné azon régi szándékát, hogy ne kelljen lehallgatásoktól félnie senkinek. De arról, hogy valóban beszervezték-e Orbánt, vagy csak próbálták, egy büdös szót nem ejtett ki Vadai a száján. Nyilván jól felfogott érdekében állott, hogy ezt ne ismerje el nyilvánosan, mármint azt, hogy Orbánt nem sikerült beszervezni anno. És Rónai "méltó" mikrofonállványként nem kérdezett rá, nem kérdezett vissza egyetlen egyszer sem, hogy pl. "...most akkor beszervezték Orbánt anno, avagy sem?" vagy "...tehát ezek szerint nem igazak a vádak Orbán beszervezéséről, ugye?". Azt hittem felrobbanok, annyira arcpirítóan bosszantó volt a szitu. És ezzel szerintem szakmaetikailag Rónai egy nívóra süllyedt a Schmitt-interjús Obersovszkyval.
Miért volt bosszantó a nagy nézőszámú ATV-n lezajló stúdióbeszélgetés? Egyfelől azért, mert még ha nem is közszolgáltató az a tévé, de bizonyos közszolgálati elvárásoknak meg kell felelnie, nevezetesen lehetőleg minél objektívabb tájékoztatást nyújtania, mindenesetre és minden esetben az igazságot kimondani, nem elhallgatni, nem mellébeszélni. Másfelől bár Vadai Ágnesnak, mint ellenzéki politikusnak természetesen politikailag nem érdeke Orbán Viktort igazolni, csakhogy egy politikusnak mindenkori legfőbb feladata az kellene legyen, hogy ténykedésével a közjót szolgálja. Márpedig jelen esetben, ha Orbán ártatlan, a közjó azt kívánja meg, hogy ezt közérthetően elismerje egy egyébként politikailag az ellentábort gazdagító politikustársa is. Arról nem is beszélve, hogy túl azon, hogy a tudatlan, vagy kevéssé tájékozott nép információéhségét illik kielégítenie egy tájékozott közszereplőnek, Vadai Ágnes azzal, hogy egy adott ügy kapcsán elismerte volna politikai ellenfele érdemeit, olyan nemes gesztust is gyakorolt volna, amit a nagyérdemű közvélemény is nagyra értékelhet.
De a történetnek itt még nincs vége. Vadai Ágnes, nyilván jól végzett politikai munkája feletti örömében felpakolta a facebook-ra a beszélgetés videojának youtube-os linkjét, íme:
Ám egy velem azonos véleményen lévő facebook-os kommentelő kritikával illette nevezett videót, aminek következtében hogyan, hogyan nem, ma már nem látható Vadai Ágnes facebook-os oldalán sem a video, sem a hozzá fűzött kritikus komment. Úgy látszik a demokratikus politikus gyomrát megfeküdte az építő kritika. Ez rendjén is lenne, ha a királyi TV M1 egyik bulvár szakkomentárjából nem tudnánk, hogy a facebook-on törölt hírek ugyan eltűnnek, de annak linkjét könnyű visszavarázsolni. A dologhoz elég, ha a hozzászóló saját facebook-oldalán az "Értesítések" között kikeressük az ominózus hozzászólást.
Íme: http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=334914636564547&id=175631865860693
