Az alábbi gondolatokat épp két éve, 2010 március végén vetettem papírra, és bár Seres Mária és mozgalma (ahogyan jósoltam anno) elsúlytalanodott, azért amit róluk írtam, tanulságos lehet minden civil mozgalomnak. (Egyébként végül is a CM egy paraszthajszállal lecsúszott az 1 %-ról is.) Nos, íme:
A Civil Mozgalom (CM) pártlista állításával elveszíti ártatlanságát, mondhatjuk, hogy csak a pártlistás 1 % feletti pártmilliókra hajt, és ha el is ér majd egy-két százalékot áprilisban, az nagy bukás lesz számára, egy jelöltje sem fog bejutni a parlamentbe, de a "pártelit" jól meg fog élni abból az 1 % fölötti eredményért járó évi pártízmilliós állami párttámogatásból (ami ellen egyébként maga a CM-párt éppen aláírásokat gyűjt).
Egyetlen megoldás ezért az lenne (lett volna), ha a CM lemond párt-minőségéről, és a pártlista-állításról, de ettől függetlenül mindenütt, állít egyéni képviselőjelöltet, azzal a szándékkal, hogy egyetlen cél a jelöltek bemutatása a közvéleménynek az őszi önkormányzati választásokra. Ha így tesz, ha nincs tétje az áprilisi választásnak, akkor nincs áprilisban bukás, elérik céljukat, a jelöltek megismertetését, és akkor lenne esély az egyben maradásra, a komoly sikerre az őszi önkormányzati választásokon. Ha nem így tesz, az HIBA, akkor joggal állítható, hogy a CM nem egy civil mozgalom, csak egy pénzéhes pártelit által mozgatott hitgyülekezet.
Ha nem lenne pártlista, sokkal több alkalmas jelölt vállalná, és több lenne a szimpatizáns-segítő is (még mi, szolnoki városvédők is pl.). Másrészt nagy erkölcsi muníciót adna egy ilyen gáláns lépés, hogy a CM lemond a pártlistáról, és ezzel egyrészt deklarálná, hogy lehet civil módra is politizálni, másképp, mint eddig. Másrészt, ha nagydobra veri, hogy lemond a pártlistáról, és az ezzel járó 1-2 % utáni sokmilliós állami támogatásról is, akkor ez egyértelmű üzenet, hogy a CM valóban nem áll be a sorba, másképp akarja, és rögtön hitelessé válik az állami támogatás elleni aláírásgyűjtése is.
A pártlistáról lemondás az egyetlen helyes lépés. Már amennyiben a CM valóban CIVIL. Mert mi a civil? Az, ami NEM párt! Hanem valami más. Igen, össze kell fogni a civil szervezeteknek, de nem a parlamenti, hanem az őszi önkormányzati választásokon, mert a városháza sokkal inkább a civil politizálás terepe, mint az országháza. Nem lehet a nyolc általános után, kihagyva a gimnáziumot, azonnal az egyetemre készülni! A civil politizálás középiskolája a helyi önkormányzat! Előbb a városházákat kell bevenni, aztán az országházat. És ha már valamely civil mégis az országházba készül, akkor az legyen a második kamara, vagyis ne a törvényhozás, hanem annak jóváhagyása, normakontrollja.
A valóban civil erőknek ki kell alakítani a parlamenten kívüli alkotmányos közéleti politizálás civil módozatait, nem országos, hanem települési szinten, az önkormányzatokban. És ezek a civil közéleti tevékenységek háromfélék lehetnek:
- együttműködés, előzetes problémafeltárás, megoldások keresése
- nyilvánosság, vagyis információhoz jutás a korrupció, a mutyi megelőzésére
- civil kontroll, vagyis utólagos számon kérhetőség, felelősségre vonás.
Szóval bár igaz, ahhoz, hogy helyi szinten jobban menjenek a dolgok, sok mindent országosan kéne kiharcolni, de nem mint civil párt. Hanem mint helyi civilek laza, de hatékony lobbiszövetsége.
