Kósa Lajos közismert, de hogy kicsoda Kossa Lajos, azt kevesen tudják. Pedig van bennük egy közös, mindketten polgármesterek. Kósa a 200 ezres Debrecené, Kossa Lajos pedig az ötezer lakosú fejér megyei Aba nagyközség (kisváros) első embere, mindketten immár huszon éve. És mindketten sikeres polgármesterek, pedig egész másképp csinálják.
Debrecen polgármestere mestere a pártkapcsolatok, a politikai tőke hatékony lokális hasznosításának. Kósa Lajos képes az országos költségvetés milliárdjait városa javára kilobbizni, elég ha a stadionépítésekre vagy a nagyerdei fürdőkomplexumra gondolunk. De Kósa Lajos nemcsak arról nevezetes, hogy a politikát aprópénzre váltja. Igaz ez fordítva is. Kósa Lajos az egyik legádázabb ellensége a civil kezdeményezéseknek. Városában enyhe túlzással fogalmazva, tűzze-vassal irtja, ami civil. Nem tűr meg a környezetében civil autonóm embereket, és ha a maradék törvény adta keretek között valamely civilnek ez mégis sikerül (pl. civil képviselő a debreceni közgyűlésben), akkor Kósa határozottan rásüti a bélyeget, hogy onnantól már az nem is civil, hanem politikus. (pl. itt: https://www.youtube.com/watch?v=0Z_FDPotBbY ).
De nem csak saját "felségterületén" üldözi a civil kezdeményezéseket, hanem országosan is. Több olyan törvényjavaslat fűződik a nevéhez, mely a civilek jogait hivatott szűkíteni. Az egyik persze helyi indíttatású, mivel Lajosunknak saját városában elege lett a civil képviselőkből, ezért sikerült elérnie, hogy míg a régi Egyesülési Törvényben csak az országos és fővárosi képviselőválasztásokon volt korlátozott a civil szervezetek jelöltállítási joga, mostantól, az új Civil Törvény szerint a megyei jogú városokban is az. Pedig az Önkormányzati törvény nem tesz ilyen különbséget, a megyei jogú városok is, és szimpla városok önkormányzata is "települési"-nek számít (miközben a megyei és a fővárosi önkormányzatokat hívják "területi"-nek). Valamint emlékezetes, Kósa & Tarlós urak azon elhíresült törvényjavaslata, mely kategorikusan megszüntetné a civil szervezetek jogorvoslati kérelemhez fűződő jogait ( http://www.stop.hu/belfold/totalis-korlatozasat-kezdemenyeztek-a-civileknek-kosaek/768403/ ).
Ezzel szemben Kossa Lajos, abai polgármester valami egészen más dolgot művelt. Lássatok csodát, bevonta a civileket a település irányításába. Igaz, ő maga nem tagja egyetlen pártnak sem, sőt, Abán nincs pártkatona képviselő a közgyűlésben. Ellentétben debreceni kollégájával, Kossa Lajos mégsem tartja egyetlen képviselőtársát sem politikusnak, sőt a közgyűlés működését sem tartja politikának, hanem szolgálatnak, mégpedig a közjó javára szóló szolgálatnak. Abán a 12 fős képviselő-testületet kiegészült 33 civillel, és megalakult a Magisztrátus intézménye. A képviselők döntési jogokat adtak át a Magisztrátusnak, melynek 25 fő úgynevezett utcaközösségi delegáltja van, a többiek pedig civil egyesületek, vállalkozások és az egyház képviselői. A Magisztrátusnak hála, Abán megszűntek a pártok.
Ez a, Kossa Lajos által "a részvételi demokrácia kiteljesítésé"-nek nevezett közép-, és hosszú távú demokratizálási kísérleti program soha nem látott humán energiákat szabadított fel a településen. Az utcaközösségek kialakulása során haragos szomszédok újra szóba álltak egymással, és együtt építették a közösségi utcasarkot (játszóteret). A kiválasztott magiszterek tisztségüket komolyan véve kupálódtak hatékony közéleti személyiségekké. Közben fizikailag is gyarapodott a kisváros, pártkasszírozó lobbipénzek nélkül is, közös erővel kidolgozott pályázatok révén. Új iskolaépület, termelő üzemek, közművek nőttek ki a szorgos kezek közül. Íme az "Abai modell", melynek csodájára járnak egyre többfelől. Ott tart a dolog, hogy fél tucat fejér megyei település írt alá szándéknyilatkozatot, hogy az abai modellt átvegye. Nagyon helyes, remélem is, hogy a példa ragadós lesz, országos szinten is! :) ( http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/aba_mintat_mutat/ )