A Civil Szövetségről konkrét elképzeléseim vannak, amik fokozatosan fogantak meg bennem, Elképzelésem szerint a magyarok civil szövetségének amennyire csak ez lehetséges, horizontálisan kell felépülnie. Pesten csak egy koordináló csapat kell, hasonlóképen, ahogyan a Volán cégeknek megvan Pesten a Volán Egyesülés (magam buszos cégnél dolgozom).  Szerintem akkor lesz erős ez a civil szövetség, ha minden településen önálló egyesületek alakulnak, ha maga az országos szövetség a Szolnokiak Szövetsége, meg a Gyöngyösiek Szövetsége, meg az Esztergomiak Szövetsége, és a Párkányiak Szövetsége, Kassaiak Szövetsége, Gyergyóiak Szövetsége, és megannyi egyesület szövetségéből áll össze. És a Magyarok Szövetsége Egyesület Pesten, mindennek nem a főnöke, hanem a szolgája lesz. A kapocs, amely szállást ad a többieknek, ha éppen Pesten van dolgunk, és ha valamelyikünknél meglát valami jót, akkor közvetíti a többiek felé.

Szerintem egykor Vukics Ferkó is így gondolta, mármint, hogy a civil szövetségnek települési egyesületekből kellene verbuválódnia, hiszen mesélte nekünk előadásán, hogy ez volt az egyik első terve, csak akkor nem jött össze. De miért ne jöhetne össze most, utóbb? Másrészt egy sor praktikus előnye volna, ha minden településen jogilag önálló egyesület alakul. Elsősorban a költségek. Elég macerás minden számlát a pesti egyesület nevére kérni, és azokat felküldözgetni mind Pestre, hogy ott könyveljék le. Másodsorban nem árt, ha minden település csapata megszokja, beletanul az önállóságba: A jogilag is önálló egyesület egy sor olyan követelményt támaszt, amelyeknek megfelelve kellő tapasztalatot lehet szerezni szervezeti gazdálkodásból, jogi ismeretekből, az úgynevezett kodifikációs munkából, demokratikus működésből, egyszóval az egyesületi működés nagyszerű iskola a valódi önkormányzatiság megismeréséhez, mert hiszen elsősorban ez lenne a civil szövetség feladata, kézbe venni az önkormányzatiságot. Harmadrészt, ha minden településen jogilag önálló egyesület van, azok mind, egymástól függetlenül pályázhatnak működési támogatásra is, ez átlagban településenként 100 ezer, vagy akár több Forintot, országos szinten sok milliót jelenthet, és pályázhatunk célprojektekre is.

És negyedsorban, ha már eldöntjük, hogy legyen minden településen önálló egyesület, nem is kell feltétlenül újakat alapítani, hanem akár egy régóta meglévő városvédő, hagyományőrző egyesülettel egyesülni, átnevezni. Egyébként is deklarálva van, az MSZ honlapján, hogy az MSZ-hez nem csak magánszemélyek, hanem egyesületek is csatlakozhatnak. Nemde, nem várják el az ilyenektől, hogy feladják önállóságukat? Egy meglévő, sok éve működő egyesületnek, ha a céljai egyeznek, összeegyeztethetőek az MSZ céljaival, számos gyakorlati előnye lehet. Bejáratott pályázati tapasztalat, közhasznúsági jog, azaz jog az 1 százalékokra, és egyéb hagyományok, kapcsolati tőkék (pl. nexus a helyi sajtóval, meglévő civil újság, annak lapengedélye, stb., kiharcolt civil képviselet helyi grémiumokban, stb.).

Eleve abból induljunk ki, hogy a Börzsönyi 21 ponttal együtt, ha nem is a 21 pont között, de azzal egy időben deklarálva lett, hogy "várják civil szervezetek csatlakozását", vagyis de jure akár komplett, önmagától régen működő egyesület is válhatna az MSZ tagjává. Sőt, magát az MSZ-t, mint országos mozgalmat, civil szervezetek hozták létre, más kérdés, hogy a szentendrei bejegyzésű pesti egyesületet magánszemélyek.

Némelyeknél ezzel az "egy település, egy egyesület" elvvel kapcsolatban a logisztikai előnyök helyett jobban dominálhatnak az ideológiai aggályok. Az attól való félsz, hogy jogilag független egyesületek nehezebben irányíthatóak, és könnyebben válhatnak rebellissé, és ez bizonyos szempontból jogos aggály, no de. Miért ne lehetne olyan a szervezeti felépítés eleve, hogy az egyesületek régiónként együttműködnek, napi programok szintjén is, és elvi-stratégiai kérdésekben egyaránt, és közösen delegálnak küldötteket a végső döntést hozó szervbe?

Egy biztos, a mostani megoldás, hogy az alapító atyák létrehoztak egy pesti egyesületet, aminek korlátlan hatalma van a vidéken szervezetileg-jogilag a levegőben lógó helyi közösségek felett, ez nem tarható. Sokkal inkább egy olyan struktúra, mikor az egyenként is jogilag stabil helyi szervezetek közösen létrehoznak egy csúcsszervet, olyan, civil szervezetek által alkotott szervezeti egyesülést, amire a éppen készülő új Civil Törvény kifejezetten lehetőséget ad (mintha csak az MSZ részére találták volna ki) és emellé egy "Bösztöri-alapítvány"-t, ahol gyűlhetnének az adományok a MOGY-ra. Vagyis teszem azt, minden egyesület a tagdíja egyik tizedét a központi csúcsszervnek, másik tizedét az alapítványnak adná, ahogyan habár más kontextusban (tized+kilenced), de ehhez hasonlóan ez jól működött a Szentkorona Magyarországán anno.

És még egy érv: A központi irányítás inkább egy párt felépítéséhez hasonlít. Ezzel szemben az én javaslatom inkább a TÖOSZ-ra hasonlít (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, ahol minden önkormányzat önállóan működik, de az országos szövetség személyében, annak elvi irányítása mellett sok dologban együtt lépnek fel. Mire kell jobban hasonlítsunk? Melyikhez kell jobban közelednünk? A pártokhoz, vagy az önkormányzatokhoz? Melyiknek a működése fedi le inkább az általunk képviselt elveket, vállalt feladatokat (önellátás, alulról építkezés, teremtő munka, stb.)?